...Nem vagyok 180 magas, nem vagyok hirtelen szőke jeges kék szemekkel, de ezek ellenére is echte hollandnak kézek ki. Elkezdtem magam szoktatni arra, hogy szépen lassan egyre több időre menjek el "itthonról" (B lakásából): tegnap még csak a boltban voltam, ma viszont bementem a belvárosba, kivettem pénzt B-nek... ( a kis naív! túlságosan is megbízik bennem... muhahaha-muhahahahaha), vettem egy klein cadeautje-t azaz kicsi ajándékocskát az angol tanárnőmnek, hogy megháláljam azt sok gondoskodást és tápszert amivel feltúrbózott az angol vizsgámra! Végül pedig jó háziasszony módjára elmentem vacsit venni: mai menü saláta, omlett és sültkrumpi. nyamm!
Ilyenkor, mármint amikor kimerészkedem az odúból, nem szeretem lebuktatni magam! Mindent megpróbálok hollandul elintézni. És mivel ilyen bizalomgerjesztő fejem van (?!) egy csomó holland megpróbált velem társalogni, de legalábbis 2. És ahogy a statisztika is mutatja, mármint az a 2 ember, leginkább az öreg nénik szeretnek. Mikor az ATM-nél álltunk sorba, előttem volt egy hölgy, aki nagyon barátságos akart lenni, de esküszöm az égre, hogy a "nedves idő" és az "esernyővel sétálás"-on kívül semmit nem bírtam kivenni a szavaiból. Ilyenkor mi a teendő? Elővettem lehengerlő és végtelenül szofisztikált egyetértő-szókincsem, és azt mondtam:
-Ja,ja,dat klopt. (ami annyit tesz, hogy igen, igen, valóban) és persze mosolyogtam is hozzá.
Szerencsére ő volt soron, így ezt nem kellett szégyenszemre többszöri egymásutánban elismételnem ezt a nagyon hasznos de kellően unalmas fordulatot! Huh! A másik nénivel már nagyobb szerencsém volt. A közértben épp a tojást-felfedező utam kellős közepén voltam, amikor ez a cuki néni megragadta a karomat és elkezdte magyarázni nagy hévvel hollandul (hoppá, egy paradoxon... nagy hévvel hollandul... hahahaha XD), hogy otthon felejtette a szemüvegét, és segítsek már neki lemérni a körtécskéjét. Édi ‹3 Nagy nehezen sikerült is, és ő nagyon hálás volt, én meg mondtam neki, hogy ugyan, nem tesz semmit, de magamban hihetetlenül elégedett voltam! :) Juhé!
Vincent van Gogh - The Potato Eaters
2010. november 24., szerda
2010. november 21., vasárnap
Vonatos kalandok / Adventures on trains
Tegnap (szombaton) ismét elindultam Hollandiába... Már három hete nem láttuk egymást B-vel, nagyon izgatott voltam és persze, hogy egy kardinális dolgot otthon felejtettem... Futás vissza érte, így nem fogjuk elérni a kinézett vonatot, nem baj, megyünk a későbbivel... Odaértük a megállóba, oh, pont jön egy vonat... Lajosmizse felé megy, hát nem baj, végülis biztos egy vonal... Hát nem! Még jó, hogy észrevettem, hogy Kőbánya-Kispest után idegen környékre érkeztünk. Nagy pánik, leszállunk Anyával a Kispesti megállóban. Kérdezzük a forgalomirányítót: Hogy tudunk eljutni Ferihegyre innen? Azt mondja: Sehogy! 20 perc múlva megy visszafelé vonat...
Hát az több, mint nem jó! Nem baj, hívjunk taxit... Azt hiszem annál a pontnál pánikoltam be, amikor a diszpécser (esküszöm, hogy azt találtam, hogy így írják magyarul!) közli velem, hogy nincs olyan hely, ahol én éppen vagyok... Mondom:
-MMMIIII?
-Nincs olyan vasútállomás, hogy Kispest!
Életem első szívrohama megvolt, majd kedvesen hozzáteszi, hogy azért még megkérdezi a kollégáit, HÁTHA TUDJA VALAKI... o.O
Végül talált EGY embert, aki tudta, oda is ért a megállóba cirka 10 perc alatt, nagyon hálás voltam neki, bár szegény ezt nyílván nem érzékelte a következő csatakiáltásomat hallva:
-...És most TURBO sebességgel megyünk Ferihegyre!!
(szegény! bocsánat! :( )
Végül előbb értünk ki a reptérre, mintha jó vonatra szálltunk volna (köszönöm taxis bácsi!)!
Persze még mindig remegtem az idegességtől, Anya se tudott velem mit csinálni. A taxis mellett a Malévos fickót is elküldtem, aki segíteni akart a self-check-in-nél... Kicsit ráüvöltöttem, hogy NEM KELL SEGÍTENI!
Majd sűrűn bocsánatot kértem... jaj :(
Azonban, azt el kell mondanom, hogy ilyen elégedett még soha nem voltam a Malévvel! Félórával előbb szálltunk le, mint menetrend szerint kellett volna, természetesen nem volt re-security-check sem, mivel Ferihegy újra megkapta a "clear" azaz tiszta besorolást. Így fenn állt az a helyzet, hogy B még bőven úton volt felém a Schipholra (amszerdami reptér), mikor én már haptágban álltam a csomagommal és egy kis gyümilével meg croissant-nal az Abert Hijn-ből (ejtsd: albert hájn ami olyan, mint nálunk a CBA csak gizdább).
Ekkor jött az isteni szikra, hogy úgyis át kell szállnia B-nek Amsterdam Sloterdijk-nál (ejtsd: szlótördájk), mi lenne, ha elmennék addig egyedül vonattal, és ott taliznánk?! Meg is beszéltük, meg is vettem a jegyem 4 euroért - bele sem merek gondolni, hogy ezért a pénzért én otthon egy havi MÁV bérletet veszek Ürömtől Pázmáneumig :D -, amit természetesen nem használtam el, mert nem jött kalauz. -.-'
Az a 2 megálló, amit egyedül mentem vonattal, nagyon izgi volt. Imádok egyedül vonatozni! Ilyenkor úgy érzem magam, mintha én is holland lennék, és egy csomót tudok nyelvet gyakorolni: már csak azzal is, hogy megveszem a jegyem illetve hogy hallgatom a körülöttem állókat (ez ugye nem hallgatózás?). Szeretem a hollandokat! :)
Végül találkoztunk Sloterdijk-on, és nagyon örültünk egymásnak meg magunknak, ugyanis így előbb értünk Den Helderbe, ahol B kocsija már az állomáson várt minket megpakolva minden földi jóval, és így irányultunk Leeuwardenbe.
És most itt vagyunk és Verdit hallgatunk, míg B esszét ír, én meg blogot... milyen értelmiségi-páros foglalatosság! :D
Puszi mindenkinek otthon!
(English summary is coming soon)
Hát az több, mint nem jó! Nem baj, hívjunk taxit... Azt hiszem annál a pontnál pánikoltam be, amikor a diszpécser (esküszöm, hogy azt találtam, hogy így írják magyarul!) közli velem, hogy nincs olyan hely, ahol én éppen vagyok... Mondom:
-MMMIIII?
-Nincs olyan vasútállomás, hogy Kispest!
Életem első szívrohama megvolt, majd kedvesen hozzáteszi, hogy azért még megkérdezi a kollégáit, HÁTHA TUDJA VALAKI... o.O
Végül talált EGY embert, aki tudta, oda is ért a megállóba cirka 10 perc alatt, nagyon hálás voltam neki, bár szegény ezt nyílván nem érzékelte a következő csatakiáltásomat hallva:
-...És most TURBO sebességgel megyünk Ferihegyre!!
(szegény! bocsánat! :( )
Végül előbb értünk ki a reptérre, mintha jó vonatra szálltunk volna (köszönöm taxis bácsi!)!
Persze még mindig remegtem az idegességtől, Anya se tudott velem mit csinálni. A taxis mellett a Malévos fickót is elküldtem, aki segíteni akart a self-check-in-nél... Kicsit ráüvöltöttem, hogy NEM KELL SEGÍTENI!
Majd sűrűn bocsánatot kértem... jaj :(
Azonban, azt el kell mondanom, hogy ilyen elégedett még soha nem voltam a Malévvel! Félórával előbb szálltunk le, mint menetrend szerint kellett volna, természetesen nem volt re-security-check sem, mivel Ferihegy újra megkapta a "clear" azaz tiszta besorolást. Így fenn állt az a helyzet, hogy B még bőven úton volt felém a Schipholra (amszerdami reptér), mikor én már haptágban álltam a csomagommal és egy kis gyümilével meg croissant-nal az Abert Hijn-ből (ejtsd: albert hájn ami olyan, mint nálunk a CBA csak gizdább).
Ekkor jött az isteni szikra, hogy úgyis át kell szállnia B-nek Amsterdam Sloterdijk-nál (ejtsd: szlótördájk), mi lenne, ha elmennék addig egyedül vonattal, és ott taliznánk?! Meg is beszéltük, meg is vettem a jegyem 4 euroért - bele sem merek gondolni, hogy ezért a pénzért én otthon egy havi MÁV bérletet veszek Ürömtől Pázmáneumig :D -, amit természetesen nem használtam el, mert nem jött kalauz. -.-'
Az a 2 megálló, amit egyedül mentem vonattal, nagyon izgi volt. Imádok egyedül vonatozni! Ilyenkor úgy érzem magam, mintha én is holland lennék, és egy csomót tudok nyelvet gyakorolni: már csak azzal is, hogy megveszem a jegyem illetve hogy hallgatom a körülöttem állókat (ez ugye nem hallgatózás?). Szeretem a hollandokat! :)
Végül találkoztunk Sloterdijk-on, és nagyon örültünk egymásnak meg magunknak, ugyanis így előbb értünk Den Helderbe, ahol B kocsija már az állomáson várt minket megpakolva minden földi jóval, és így irányultunk Leeuwardenbe.
És most itt vagyunk és Verdit hallgatunk, míg B esszét ír, én meg blogot... milyen értelmiségi-páros foglalatosság! :D
Puszi mindenkinek otthon!
(English summary is coming soon)
2010. november 19., péntek
Pilot / Az első rész
Sziasztok!
Azért hoztam létre ezt a blogot, hogy figyelemmel követhessétek a Hollandiában eltöltött napjaimat. Mivel nem tudok mindenkivel Skype-on vagy telefonon beszélni, úgy gondoltam, talán ez lesz a legjobb módja annak, hogy tarthassuk a kapcsolatot. Megpróbálok minden érdekes dolgot, ami velem történik ide felrakni, hogy aztán velem együtt nevethessetek vagy sírhassatok vagy éppen nevetve sírhassatok!
Azoknak is íródik ez a blog, akik ugyan nem ismernek engem személyesen, mégis esetleg Hollandiába vágynak, vagy már ott élnek és magyarként szeretnének egy hasonló cipőben járó ember mindennapjairól olvasni, akinek feltehetően ugyanolyan élményei vannak a Sinterklaas-szal és a hétfőn délig zárvatartó boltokkal kapcsolatban, mint nekik!
Ezen kívül szívesen fogadok bármilyen megjegyzést és ellenvetést!
V
(English summary: This is a post about the reason of this blog what you can find at the About Me section. I welcome every kind of comment so please feel free to leave one!)
Azért hoztam létre ezt a blogot, hogy figyelemmel követhessétek a Hollandiában eltöltött napjaimat. Mivel nem tudok mindenkivel Skype-on vagy telefonon beszélni, úgy gondoltam, talán ez lesz a legjobb módja annak, hogy tarthassuk a kapcsolatot. Megpróbálok minden érdekes dolgot, ami velem történik ide felrakni, hogy aztán velem együtt nevethessetek vagy sírhassatok vagy éppen nevetve sírhassatok!
Azoknak is íródik ez a blog, akik ugyan nem ismernek engem személyesen, mégis esetleg Hollandiába vágynak, vagy már ott élnek és magyarként szeretnének egy hasonló cipőben járó ember mindennapjairól olvasni, akinek feltehetően ugyanolyan élményei vannak a Sinterklaas-szal és a hétfőn délig zárvatartó boltokkal kapcsolatban, mint nekik!
Ezen kívül szívesen fogadok bármilyen megjegyzést és ellenvetést!
V
(English summary: This is a post about the reason of this blog what you can find at the About Me section. I welcome every kind of comment so please feel free to leave one!)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)